És íme a 7. fejezethez tartozó Edward elemzésem… Plusz a bennem és Szandiban felmerülő kérdések megmagyarázása, hátha másban is felmerülnek ugyanezek…
A gyilkos vámpír megjelenik Cullenék területén, ezért Isabelláékat visszaviszik a házhoz. Szandi megkérdezte, hogy miért lassan, gyalog mennek, miért nem kapják fel Bellát, és rohannak vele a házhoz. Nos, véleményem szerint, azért, mert ugye, velük van a kicsi Edward is, és nem hiszem, hogy egy kisbabának jót tenne, ha villámsebességgel süvítenének vele végig az erdőn. Isabella meg nem hagyná, hogy őt elvigyék gyorsan, a kicsi Edward meg magára maradjon mondjuk Esmével. Meg nem is lenne tanácsos még több részre szakadni.
Edward nem mozdul Isabella mellől. Ezt magában azzal magyarázza, hogy megfogadta, nem hagyja, hogy baja essen Bella vérének. Persze, más oka is van. A tudata legmélyén kedveli Isabellát, csak ezt még nem ismerné be magának.
Mikor észreveszik, hogy a vámpír a házuknál járt, Edward dühös lesz. Nem érti, hogy mer egy idegen vámpír támadólag közelíteni az otthonukhoz. Már ezért legszívesebben darabokra tépné a vámpírt. Aztán felmennek megnézni az „ajándékot”, és Edward természetesen, nem hagyhatja, hogy Isabella nyissa ki, nehogy valami olyasmi legyen benne, amitől baja eshet.
Isabella összeomlik a kitépett emberi szív látványától. Edward legszívesebben utána menne, de Carlisle visszatartja, és inkább ő nézi meg, mi van a lánnyal. Carlisle félti a fia érzéseit, látja, hogy mennyit szenved, ezért próbálja könnyebbé tenni neki a helyzetet, ahogy csak tudja.
Szandiban felmerült az a kérdés is, hogy mikor Isabella vall, akkor nem hallják a többiek is odalent, mert hát, szuperhallásuk van. Én úgy vélem, hogy csak akkor hallanak dolgokat, ha arra koncentrálnak. De hiszem, hogy Cullenékban van annyi tapintat, hogy nem hallgatják ki a beszélgetést. Edward más tészta, ő nem mindig tudja irányítani azt, hogy mit akar vagy nem akar meghallani. Carlisle elméje pedig valószínűleg a megindultságtól szinte kiabálja felé a gondolatokat.
Edward nem bírja tovább, és felmegy Carlisle-ék szobájához. Ott toporog az ajtó előtt, végül bekopog azzal az indokkal, hogy tájékoztatni akarja Emmették visszatértéről az apját, de valójában, úgy érzi, látnia kell Isabellát. Mellette akar lenni. Biztosítani akarja róla, hogy ő sem hibáztatja semmiért.
Carlisle azért kérdezi meg tőle, hogy biztosan ott akar-e maradni Isabella mellett, mert fél tőle, hogy fájdalmas kettesben lennie vele.
Edward próbál a lehető legkedvesebb lenni Isabellához. Tudja, hogy milyen érzés a lelkiismeret-furdalás (még úgy is rossz, hogy az ember tényleg bűnös, de úgy még rosszabb, ha még csak nem is tehet semmiről, csak ezt nem látja be), ezért próbálja meggyőzni Isabellát, hogy nem az ő hibája. Felmerül benne, hogy Isabella a baj vonzását is örökölte a nagymamájától.
Aztán beszélgetés közben hirtelen eszébe jut valami, ami segíthet a vámpír megállításában. Az még titok, hogy mi jutott az eszébe. :)
Körülbelül ennyi a fejezethez kapcsolódó gondolat a fejemben. :)
2009. március 9., hétfő
Szavazás 2.
A főoldalon lévő második szavazás eredménye:
Ki a kedvenc szereplőd a ficemben? (Nem az eredeti könyvekben!)
Edward 34% 31 szavazat
Jasper 19% 18 szavazat
Emmett 16% 15 szavazat
Isabella 10% 10 szavazat
Alice 9% 9 szavazat
Rosalie 3% 3 szavazat
Esme 2% 2 szavazat
a kicsi Edward 2% 2 szavazat
Carlisle 1% 1 szavazat
Köszönöm a szavazatokat! :) Aki el szeretné mondani nekem és a többi erre járónak, hogy miért pont azt a karaktert szereti, akire szavazott, az megteheti ezt a megjegyzéseknél. Előre is köszönöm, ha valaki ír! :)
Ki a kedvenc szereplőd a ficemben? (Nem az eredeti könyvekben!)
Edward 34% 31 szavazat
Jasper 19% 18 szavazat
Emmett 16% 15 szavazat
Isabella 10% 10 szavazat
Alice 9% 9 szavazat
Rosalie 3% 3 szavazat
Esme 2% 2 szavazat
a kicsi Edward 2% 2 szavazat
Carlisle 1% 1 szavazat
Köszönöm a szavazatokat! :) Aki el szeretné mondani nekem és a többi erre járónak, hogy miért pont azt a karaktert szereti, akire szavazott, az megteheti ezt a megjegyzéseknél. Előre is köszönöm, ha valaki ír! :)
2009. március 4., szerda
Edward elemzés folytatása
És íme az elemzésem folytatása… Így képzeltem el a 6. fejezetet Edward szempontjából:
Edward elkapja Isabellát, nehogy leessen a lépcsőről, a közelsége vámpírként és férfiként is hatással van rá. Mikor Alice megjelenik, Edward elszégyelli magát, és tart attól, hogy Alice mostantól még kíváncsibb lesz, és zargatni fogja.
Félelme nem alaptalan. Alice a rét felé körbetáncikálja a többieket, és közben folyamatosan Edwardot bombázza a kérdéseivel gondolatban. Edward ezért is néz rá nagyon dühösen.
Aztán a tisztáson Edward megpróbál lazítani, de Alice nem hagyja abba az idegesítését még frizbizés közben sem. Edward elhatározza, hogy semmit sem fog mondani Alice-nek. Alice, mivel ez egy döntés, látomásban látja, hogy nem fog tudni semmit sem kiszedni Edwardból. Mikor látomása van, akkor áll meg frizbizés közben, és kezd el egyhelyben állva játszani, mert így könnyebb koncentrálnia. Edward döntése feldühíti, ezért vágja hozzá a frizbit mérgében. Hát igen, Alice már csak ilyen kis kíváncsi…
Isabella majdnem frászt kap attól, ahogy Edward felé repül a frizbi. Edwardot szórakoztatja, hogy Isabella megint csak nem akar ijedősnek tűnni, pont úgy, mint Bella. Ezért fojt vissza egy mosolyt.
Isabella dacból kihívja őt, és mivel Edward is férfi, úgy érzi, nem utasíthatja el a kihívást, mert az olyan lenne, mintha félne egy nőtől. Direkt Isabella mellé ül le először, mert mókásnak találja, hogy Isabellára milyen hatással van. Tesztelni akarja, tudni akarja, hogy miért reagál így a lány.
A kihívás tétjét szintén nem utasíthatja el, ha Isabellának volt mersze elfogadni. Nem lehet gyáva.
Aztán Alice megveri Isabellát, Edward pedig magabiztosan kezd neki a játéknak. Úgy hiszi, ha Alice képes volt a képessége nélkül győzni, akkor neki is menni fog. De Isabella kihasználja a női praktikákat, és Edward bedől nekik. Nem tehet róla, vámpírként és férfiként is vonzódik hozzá, és ez összezavarja. Elveszti a játékot, amitől dühös lesz. Nem csak azért, mert egy emberlány megverte őt, hanem azért is, mert az egész családja tudja most már, hogy milyen hatással van rá Isabella. Szégyelli és felkavarja ez az egész.
De az ígéretét a téttel kapcsolatban nem vonhatja vissza, mert azt nem engedné az önbecsülése. Ő egy úriember, aki tartja a szavát.
Amit még hozzá szeretnék fűzni az elemzéshez, bár ez nem Edward, hanem Isabella boncolgatásához tartozik, sokan kérdeztétek, hogy miben tér el Bella és Isabella, és mondtam, hogy majd egy csomó ilyen eltérés ki fog derülni. Nos, ha figyelmesen olvastatok, két eltérést is találhattatok.
Először is, Isabella nem olyan elzárkózó, ha valami programról van szó. Bella utálta Alice minden ötletét, de Isabella sokkal nyitottabb az ilyen dolgokra. Ő sem szereti a feltűnést, de úgy áll az ilyen dolgokhoz, mint a legtöbb tinédzserlány, nem pedig úgy, mint Bella.
A másik, hogy Isabellának több mersze van használni a nőiességét, mint Bellának volt. Bella is néha megtette, de Isabellában ez sokkal tudatosabban van benne.
Azt hiszem, mostanra ennyi lett volna… Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy szerintetek jól képzeltem-e el a karaktereket (Edwardot és Bellát) az elemzés alapján…
Edward elkapja Isabellát, nehogy leessen a lépcsőről, a közelsége vámpírként és férfiként is hatással van rá. Mikor Alice megjelenik, Edward elszégyelli magát, és tart attól, hogy Alice mostantól még kíváncsibb lesz, és zargatni fogja.
Félelme nem alaptalan. Alice a rét felé körbetáncikálja a többieket, és közben folyamatosan Edwardot bombázza a kérdéseivel gondolatban. Edward ezért is néz rá nagyon dühösen.
Aztán a tisztáson Edward megpróbál lazítani, de Alice nem hagyja abba az idegesítését még frizbizés közben sem. Edward elhatározza, hogy semmit sem fog mondani Alice-nek. Alice, mivel ez egy döntés, látomásban látja, hogy nem fog tudni semmit sem kiszedni Edwardból. Mikor látomása van, akkor áll meg frizbizés közben, és kezd el egyhelyben állva játszani, mert így könnyebb koncentrálnia. Edward döntése feldühíti, ezért vágja hozzá a frizbit mérgében. Hát igen, Alice már csak ilyen kis kíváncsi…
Isabella majdnem frászt kap attól, ahogy Edward felé repül a frizbi. Edwardot szórakoztatja, hogy Isabella megint csak nem akar ijedősnek tűnni, pont úgy, mint Bella. Ezért fojt vissza egy mosolyt.
Isabella dacból kihívja őt, és mivel Edward is férfi, úgy érzi, nem utasíthatja el a kihívást, mert az olyan lenne, mintha félne egy nőtől. Direkt Isabella mellé ül le először, mert mókásnak találja, hogy Isabellára milyen hatással van. Tesztelni akarja, tudni akarja, hogy miért reagál így a lány.
A kihívás tétjét szintén nem utasíthatja el, ha Isabellának volt mersze elfogadni. Nem lehet gyáva.
Aztán Alice megveri Isabellát, Edward pedig magabiztosan kezd neki a játéknak. Úgy hiszi, ha Alice képes volt a képessége nélkül győzni, akkor neki is menni fog. De Isabella kihasználja a női praktikákat, és Edward bedől nekik. Nem tehet róla, vámpírként és férfiként is vonzódik hozzá, és ez összezavarja. Elveszti a játékot, amitől dühös lesz. Nem csak azért, mert egy emberlány megverte őt, hanem azért is, mert az egész családja tudja most már, hogy milyen hatással van rá Isabella. Szégyelli és felkavarja ez az egész.
De az ígéretét a téttel kapcsolatban nem vonhatja vissza, mert azt nem engedné az önbecsülése. Ő egy úriember, aki tartja a szavát.
Amit még hozzá szeretnék fűzni az elemzéshez, bár ez nem Edward, hanem Isabella boncolgatásához tartozik, sokan kérdeztétek, hogy miben tér el Bella és Isabella, és mondtam, hogy majd egy csomó ilyen eltérés ki fog derülni. Nos, ha figyelmesen olvastatok, két eltérést is találhattatok.
Először is, Isabella nem olyan elzárkózó, ha valami programról van szó. Bella utálta Alice minden ötletét, de Isabella sokkal nyitottabb az ilyen dolgokra. Ő sem szereti a feltűnést, de úgy áll az ilyen dolgokhoz, mint a legtöbb tinédzserlány, nem pedig úgy, mint Bella.
A másik, hogy Isabellának több mersze van használni a nőiességét, mint Bellának volt. Bella is néha megtette, de Isabellában ez sokkal tudatosabban van benne.
Azt hiszem, mostanra ennyi lett volna… Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy szerintetek jól képzeltem-e el a karaktereket (Edwardot és Bellát) az elemzés alapján…
Twilight - dalszöveg fordítás
A főoldalra kitettem néhány olyan a Twilighttal kapcsolatos dal linkjét, amelyeket írás közben szoktam hallgatni. Szandi (aki a leghasznosabb tanácsadóm az írásban, és akivel közösen éljük ki a rajongásunkat) lefordította nekünk ezeknek a daloknak a szövegét magyarra. Szép sorban majd felpakolom az összeset. Ezúton is ezer hála és köszönet neki! Higgyétek el, érdemes meghallgatni a dalokat, és nagyon szép a szövegük is. :)
Néhány tudnivaló a dalról: „Mitch Hansen Band – Twilight Hour” című albumát a Twilight Saga ihlette. Az első dal Bella szemszögéből mondja el a New Moon történéseit, onnantól kezdve, hogy Edward elhagyja, egészen a Volterrai találkozásig.
A dal linkje: http://www.youtube.com/watch?v=UlxShyxbGek
A dal szövege magyarul:
Miattad
Ez a lyuk a mellkasomban legyűrte
Az életem…
Az a nap az erdőben,
Jobban megsebzett, mint bármilyen fajta fájdalom,
Ami ebben az életben valaha jöhet.
Mi az ok?
Úgy hiszem, már csak üres kérge leszek, mindannak mi valaha voltam.
Tartom magam.
Ki más fog?
Kérlek, csitulj.
Kelj fel a földről és próbálkozz,
Soha ne hagyd, hogy sírni lássanak,
Most úszol, de
A hattyúk repülésre teremtettek.
És az érintésed hűvöse,
Sosem gondoltam, hogy a hideg ennyire hiányozni fog.
Kőbe burkolva
Úgy éreztem otthon vagyok.
Bár csak te tudod, hogy ezt a lyukat
Te okoztad.
Nem tudok aludni,
Rólad álmodom,
Ott vagy,
Ez nem a valóság.
A peremhez sétálok,
Lenézek a tengerre,
Sosem képzeltem, hogy ilyen könnyű lesz,
Nem adtál más választást,
Hogy halljam a hangod,
Oly szabadnak érzem magam.
Ez egy nehéz út,
Hogy túléljem mindegyik napot,
Azon tűnődöm merre vagy.
De most már itt jövök,
Ne lépj ki a napra,
Már majdnem a karjaimban vagy.
Az a lyuk, amit okoztál most eltűnt,
Miattad.
A dal szövege angolul:
By You
This hole in my chest has been getting
The best of my life...
That day in the woods
Hurt me more than any kind of pain
In this life ever should
What's the cause?
I guess I'll walk around in this
Empty shell of all that I was
Hold myself
Who else will?
Please be still
Get up off the floor and try
Never let them see you cry
You're swimming now but
Swans were maent to fly
And the chill of your touch
Never thought I'd miss the cold so much
Wrapped in stone
I felt at home
If only you knew that this hole
Was created by you.
I can't sleep
Dream of you
There you are
It's not true
I walk to the edge
I look at the sea
I never imagined how easy it'd be
You give me no choice
To hear your voice
I feel so free
It's a difficult way
To live out each day
I wonder where you are
But now here I come
Don't step in the sun
You're almost in my arms
This hole you created is now dissapated by
you...
Néhány tudnivaló a dalról: „Mitch Hansen Band – Twilight Hour” című albumát a Twilight Saga ihlette. Az első dal Bella szemszögéből mondja el a New Moon történéseit, onnantól kezdve, hogy Edward elhagyja, egészen a Volterrai találkozásig.
A dal linkje: http://www.youtube.com/watch?v=UlxShyxbGek
A dal szövege magyarul:
Miattad
Ez a lyuk a mellkasomban legyűrte
Az életem…
Az a nap az erdőben,
Jobban megsebzett, mint bármilyen fajta fájdalom,
Ami ebben az életben valaha jöhet.
Mi az ok?
Úgy hiszem, már csak üres kérge leszek, mindannak mi valaha voltam.
Tartom magam.
Ki más fog?
Kérlek, csitulj.
Kelj fel a földről és próbálkozz,
Soha ne hagyd, hogy sírni lássanak,
Most úszol, de
A hattyúk repülésre teremtettek.
És az érintésed hűvöse,
Sosem gondoltam, hogy a hideg ennyire hiányozni fog.
Kőbe burkolva
Úgy éreztem otthon vagyok.
Bár csak te tudod, hogy ezt a lyukat
Te okoztad.
Nem tudok aludni,
Rólad álmodom,
Ott vagy,
Ez nem a valóság.
A peremhez sétálok,
Lenézek a tengerre,
Sosem képzeltem, hogy ilyen könnyű lesz,
Nem adtál más választást,
Hogy halljam a hangod,
Oly szabadnak érzem magam.
Ez egy nehéz út,
Hogy túléljem mindegyik napot,
Azon tűnődöm merre vagy.
De most már itt jövök,
Ne lépj ki a napra,
Már majdnem a karjaimban vagy.
Az a lyuk, amit okoztál most eltűnt,
Miattad.
A dal szövege angolul:
By You
This hole in my chest has been getting
The best of my life...
That day in the woods
Hurt me more than any kind of pain
In this life ever should
What's the cause?
I guess I'll walk around in this
Empty shell of all that I was
Hold myself
Who else will?
Please be still
Get up off the floor and try
Never let them see you cry
You're swimming now but
Swans were maent to fly
And the chill of your touch
Never thought I'd miss the cold so much
Wrapped in stone
I felt at home
If only you knew that this hole
Was created by you.
I can't sleep
Dream of you
There you are
It's not true
I walk to the edge
I look at the sea
I never imagined how easy it'd be
You give me no choice
To hear your voice
I feel so free
It's a difficult way
To live out each day
I wonder where you are
But now here I come
Don't step in the sun
You're almost in my arms
This hole you created is now dissapated by
you...
2009. március 2., hétfő
Edward elemzés (avagy, hogyan látom én Edwardot a ficemben)
Mivel Isabella szemszögéből láthatjuk a ficemben történteket, ezért sokan írtátok, hogy nem mindig érthető teljesen Edward viselkedése és hangulatváltozásai. Ahogy ígértem, kielemzem, hogy mikor miért viselkedik úgy, ahogyan én azt megírtam.
Alice, mivel Isabella és a kicsi Edward ereiben is vérfarkasvér csörgedezik, nem láthatta előre, hogy látogatóik érkeznek majd, ezért az összes Cullent, így Edwardot is megdöbbentette és megrázta Bella unokáinak feltűnése.
Edward, ahogyan az eredeti New Moonban is, azért hagyta el Bellát, hogy Bella boldog és teljes életet élhessen valaki más mellett. Mindig is szerette őt, még így hatvan év elmúltával is. Ezért teljesen normális reakció szerintem, hogy mikor először meglátja a tornácon állva Isabellát, lefagy a sokktól. Csak áll ott, és nem képes megmozdulni sem. Olyan, mintha a szerelme visszatért volna. Ez sokkoló élmény lehet a számára, főleg, hogy úgy hitte, soha többé nem látja viszont Bellát. Most pedig ott áll előtte a majdnem tökéletes hasonmása.
Miután Bella össze-vissza dadog, majd elájul, a Cullen család tagjai a nappaliban tanakodnak. Mindannyiukat megviselték a történtek. Edward a kanapén ül, és még mindig nem szól semmit, meg sem mozdul. Alice próbál üzeneteket küldeni neki gondolatban, de még azokra sem reagál. A szemei előtt a múlt emlékei pörögnek. Ez az állapot órákig tart nála.
Egészen addig, amíg Isabella fel nem ébred, és meg nem ijed, hogy hová lett az öccse, akit szintén Edwardnak neveztek el Bella kérésére, és a testvére nevét kiabálva rohan le a lépcsőkön. Edward most először hallja Isabella szájából a saját nevét (még ha nem is neki szólt éppen), és ez felrázza a sokkból. A lány szájából a neve pont úgy hangzik, mint Bella szájából. Pár percig figyeli a lányt, és dühös lesz rá. Gyűlöli őt, amiért feltépte a sebeit. Amiért annyira hasonlít Bellára. És azért is, mert Forksba jött.
Hirtelen a bénultságból átvált őrjöngésbe. Olyan hatalmas fájdalmat érez, hogy nem bírja tovább nézni a lányt, kirohan az erdőbe, ahol a fájdalmát úgy vezeti le, hogy törni-zúzni kezd. Emmett, Alice és később csatlakozik hozzájuk Jasper is, lenyugtatják végül. Ez köszönhető Jasper képességének. Miután megszabadult a feszültségtől nagyjából, jön a családi gyűlés, hogy mihez kezdjenek Isabelláékkal.
A gyűlésen még mindig tele van fájdalommal és gyűlölettel, bár most már inkább magát gyűlöli, azért, amiért Isabellát hibáztatja mindenért. Tudja, hogy a lány nem tehet semmiről, hogy sokat szenvedett, és most szüksége van a segítségükre, de egyszerűen fáj ránéznie is. Elhatározza, hogy távolságot tart tőle. Ezért viselkedik hidegen a megbeszélésen.
A megbeszélés után Edward egyedül átgondolja a történteket. Eldönti, hogy mindenképpen muszáj megvédenie Bella vérét, hiszen, ha az unokái meghalnak, akkor semmi sem marad ezen a világon Bella után. A fejében megfordul egy kósza gondolat is. Mivel ez a gondolat még nem forr ki döntéssé, ezért Alice nem láthatja. Mivel, nem tud azzal a tudattal élni, hogy Bella már meghalt, az jut az eszébe, hogy amint lehetősége lesz rá, lehet, hogy követni fogja őt. Mint írtam, ez nem egy biztos elhatározás még, csak megfordul a fejében.
A lépcsős jelenetnél Edward Emmetthez indul, hogy elhívja vadászni estére, mivel már jó ideje nem evett, ezért is feketék a szemei. Mikor meglátja Isabellát a lépcső aljában, megint úgy érzi, mintha gyomron vágták volna. Feszült lesz, nemcsak az éhségtől, de az őt marcangoló fájdalomtól is. Viszont, ha már elhatározta, hogy megvédi Bella vérét, megbántani sem akarja, főleg azok után, hogy megtudta, mi történt nemrég a szüleivel, és mennyit kellett rettegnie és szenvednie. Hátrébb áll, hogy elengedje őt maga mellett, de lehunyja a szemeit, mert fáj a látványa. Mikor Isabella elhalad mellette, megérzi az illatát, aminek az aromája nagyon hasonló Belláéhoz. Kívánja a vérét. Felnéz Isabellára, és megint elönti a gyűlölet. Úgy érzi, hogy ezt a lányt csak azért teremtették, hogy őt megbüntessék minden rosszért, amit valaha elkövetett.
A gyűlöletének tetőpontja az, mikor meghallja, hogy Isabella az ő altatóját játssza a zongorán. Elborul az agya. Nem lenne képes bántani Bella unokáját, de valami eltörik benne hirtelen. Rá akar ijeszteni, azt akarja, hogy féljen tőle. Aztán Alice és Jasper leállítják.
Edward elmegy Emmettel vadászni, és kiéli az összes dühét közben, valamint jól is lakik. Ezután lenyugodva rájön, hogy igazságtalan volt Isabellával, és valószínűleg halálra rémisztette. Furdalni kezdi megint a lelkiismeret, ezért mikor visszaér a házhoz, felkeresi Isabellát a „szobájában”. Egy ideig figyeli a lányt, gondolatban összehasonlítja Bellával. Ez fájdalmat okoz neki, de furcsa mód örömet is, mert sosem hitte volna, hogy látja még valaha a szerelmét – legalább is, képletesen.
Mikor Isabella észreveszi az ajtóban, bemegy, és amilyen gyorsan csak tud, bocsánatot kér tőle. Közben újabb jellemvonásbeli hasonlóságokat vesz észre Bella és az unokája között. „- Nem ijedtem meg!” – mondja Isabella Edwardnak. Pont, mint Bella, ő is utálja kimutatni a gyengeségeit, és próbál bátornak és erősnek látszani. Edward arcán végigfut a mosoly, aztán előjön belőle a kíváncsiság: Vajon, miben hasonlíthat még a lány az ő Bellájára? Mennyi maradt meg Bellából ezen a világon a halála után? Fürkészni kezdi Isabellát, keresi a hasonló vonásokat. Mikor Isabella megállítja az ajtóban, és bocsánatot kér az eljátszott dalért, Edwardban megint csak feltámad a lelkiismeret. A lány, aki alig ismeri őt, és akivel eddig csak mogorván és durván bánt, törődik az ő érzéseivel.
Másnap a lány megbetegszik, Edward nem akar a közelébe menni, de hogy könnyítsen a lelkiismeretén, segít Alice-nek levest főzni. Este Carlisle ügyeletes a kórházban, így mikor Isabella belázasodik, logikus, hogy Edward az, aki megvizsgálja, hiszen már háromszor elvégezte az orvosi egyetemet (2x az igazi Bella előtt, 1x a szakításuk után). Edward még mindig nem képes kimondani a Bella nevet, ahogyan a többi Cullen sem. Isabellának hívják a lányt.
Edward látja, hogy Isabella fél az injekciótól, ezért megpróbálja megnyugtatni. Az már más kérdés, hogy az ő nyugtatása inkább izgató hatással van a lányra, de figyelemelterelésnek végül is, jó volt, amit csinált. Mikor beadja az injekciót, és kibuggyan Isabella karjából egy csepp vér, a tekintete elsötétül az illattól.
Aztán Isabellát kiütik a gyógyszerek és a láz, Edward pedig azt hiszi, hogy nem hallja őt. Csak ül az ágya mellett, hogy vigyázzon rá, és ahogy figyeli, minden egyes emlék visszatér. Felszakadnak a sebei. Már nem csak Isabellát látja az ágyon fekve, hanem meglátja benne az ő Belláját is. Mivel ez fáj neki, megpróbál különbségeket felfedezni. Végigsimít a haján, ami más színű, megérinti a homlokát, hogy a bőre vajon milyen tapintású, az ujjai a halántékára simulnak, ahol a láz hatására lüktet egy pici ér, hallgatja a szíve zenéjét. Úgy érzi, belehal a fájdalomba, mégis valamiféle számára is érthetetlen izgatottság önti el.
Beszélni kezd Isabellához, abban a hitben, a lány annyira nincs magánál, hogy másnapra úgyis elfelejti az egészet. Kiönti a szívét. Nem gondolja át, hogy mit mond, csak ömlenek belőle a fájdalom szavai. Másnak nem mondhatja el őket, mert a családját nem akarja felzaklatni, és most itt az alkalom, hogy könnyítsen a lelkén következmények nélkül.
Beszívja a lány vérének az illatát is, az is hasonló Belláéhoz. Majdnem ugyanúgy kívánja a vérét, mint Belláét. Rájön, hogy annyi mindent örökölt Isabella a nagyanyjától, hogy nem hagyhatja, hogy bármi baja essen. Bella már halott, de Isabellában ott van még mindig. Ekkor határozza el véglegesen, hogy bármit megtesz a lányért. Vigyázni fog rá, többé nem bántja meg, és elviseli a közelségét, bármennyire is fáj ez neki. Ő megérdemli a szenvedést mindazért a rosszért, amit egész életében elkövetett, de Isabella ártatlan és tiszta. Edward még örül is neki, hogy szenvedhet, mert úgy érzi, hogy ezzel valamiféle bűnbánatot gyakorolhat azért, hogy képes volt elhagyni Bellát. Most megfizethet mindenért. Úgy hiszi, megérdemli, mert egy szörnyeteg, akinek nem jár kegyelem.
Edward ezek után szégyelli a gyengeségét. Szégyelli, hogy ennyire képes volt megnyílni Isabella előtt, még ha a lány nem is emlékezhet erre. Napokig nem megy meglátogatni Isabellát, legalább is, a lány úgy hiszi… De Edward éjszakánként igenis bemegy hozzá. Kínozza magát a látványával. Edwardban mindig is volt egyfajta mazoista, önkínzó hajlam. Mivel lélektelen szörnyetegnek hiszi magát, ezért úgy érzi, megérdemel minden szenvedést, és direkt gyötri magát.
Miközben figyeli esténként Isabellát, rájön, hogy vannak különbségek is közte és Bella között. Például Isabella nem beszél álmában.
Aztán hazajön Jasper és Emmett, és hozzák a híreket arról, hogy mit tudtak meg a gyilkosságról és Isabelláról. Egyik Cullen sem hiszi igazán, hogy Isabella tényleg megölte volna a szüleit (még Rosalie sem), de Jasper által tudják, hogy valamit titkol. Edwardot majd megöli a kíváncsiság, hogy mi lehet az a szörnyűség, amit Isabella nem mer elmondani. Idegesíti, hogy nem tud olvasni az ő gondolataiban sem. Még valami, amit örökölt a nagyanyjától…
Mikor Isabella kiborul, ő megy utána, mivel a többiek Jaspert istápolják, Esme és Rosalie pedig a kis Edwardra vigyáz. Nem állítja meg Isabellát, hagyja, hadd adja ki magából a fájdalmat. Messziről figyeli és követi, hogy ha bajba kerülne, ott legyen mellette. Ha lenne szíve, akkor megszakadna a látványtól. Isabella szörnyen szenved. Annyi fájdalom és félelem van benne, hogy Edwardból automatikusan előjön a védelmező ösztön. Nem bírja elviselni, hogy a lány szenved.
Annyira elelmélkedik ezen, hogy későn veszi észre, Isabella a határ közelébe ért. Rákiált, majd mikor látja, hogy a lány nincs magánál, ösztönösen ráveti magát. Utána megijed, hogy valami sérülést okozott Isabellának. Mintha visszament volna az időben, és újra átélné azt, ahogy Bellát lökte el az autó útjából. Hirtelen Bellát látja a lányban, ezért is szólítja a becenevén. Aztán, mikor pár pillanat múlva magához tér, zavarttá válik. Utoljára Bellához volt ilyen testi közelségben, és mivel bárhogy is nézzük, férfi, a teste élvezi Isabella teste melegét és puhaságát. A benne lévő vámpír pedig kívánja a vérét – bár ez itt most másodlagos.
Megpróbálja elterelni a figyelmét erről. Mintha meg sem történt volna. Védelmezően átadja a kabátját Isabellának, aztán váltanak pár semmitmondó szót. Mikor Edward felnevet, Isabella szívverése felgyorsul. Edward természetesen hallja ezt, és elkomorul. Azon elmélkedik, hogy Bella szívverése is mindig gyorsabbá vált, ha nevetni hallotta, de biztos benne, hogy az ok nem ugyanaz. Azon jár az agya, hogy Isabella reakciói mit jelenthetnek.
Visszaérnek a házba, Isabella lefekszik aludni, és mint mindig, Edward most is bemegy hozzá. De Isabella most nem alszik nyugodtan. Csapkodni kezd, kiabálni, sírni. Edward megijed, és felébreszti. Közben Alice-ék is megérkeznek, és Edward tudja, hogy Alice nem hagyja békén majd a kérdéseivel, mit is keresett a szobában éjnek idején, de jelenleg nem érdekli semmi más, csak hogy Isabellát megnyugtassa. Elküldi Alice-éket, és ő marad Isabellával. Ezzel még inkább gyanakvóvá teszi Alice-t, de most ez sem zavarja.
Próbálja megnyugtatni Isabellát. Kedves vele, elmeséli a quileute-ek és a vámpírok egyezségének a történetét. Azt akarja, hogy elfelejtkezzen a rémálmáról, megpróbálja elterelni róla a figyelmét. Aztán Isabella felteszi a kérdést, hogy miért ment volna át érte a határon, ha mégis átlépi, Edward azt feleli, hogy Bella miatt, de… Maga sem biztos benne, hogy ez a teljes igazság. Összezavarodott. Évtizedek óta semmi mást nem érzett, csak és kizárólag fájdalmat, és most megint vannak más érzések is benne. Nem feltétlenül szerelem még, csak hogy egy embert meg akar védeni, hogy érdekli őt.
Mikor Isabella hozzáér, a teste megint reagál rá. Megijed, megzavarodik. Muszáj eltávolodnia a lánytól, hogy átgondoljon mindent. Magára hagyja, és beküldi hozzá Esmét, hogy azért biztonságban tudja.
A lépcsős jelenet, azt hiszem, megint csak egyértelmű. Edward látja, hogy Isabella bénázik a lépcsőn, és automatikusan elkapja. Aztán a közelsége megint csak beindítja a teljesen természetes férfireakciókat nála. Éééés, folytatása következik a többi fejezettel párhuzamosan… Már, ha majd érdekel még valakit. :)
Alice, mivel Isabella és a kicsi Edward ereiben is vérfarkasvér csörgedezik, nem láthatta előre, hogy látogatóik érkeznek majd, ezért az összes Cullent, így Edwardot is megdöbbentette és megrázta Bella unokáinak feltűnése.
Edward, ahogyan az eredeti New Moonban is, azért hagyta el Bellát, hogy Bella boldog és teljes életet élhessen valaki más mellett. Mindig is szerette őt, még így hatvan év elmúltával is. Ezért teljesen normális reakció szerintem, hogy mikor először meglátja a tornácon állva Isabellát, lefagy a sokktól. Csak áll ott, és nem képes megmozdulni sem. Olyan, mintha a szerelme visszatért volna. Ez sokkoló élmény lehet a számára, főleg, hogy úgy hitte, soha többé nem látja viszont Bellát. Most pedig ott áll előtte a majdnem tökéletes hasonmása.
Miután Bella össze-vissza dadog, majd elájul, a Cullen család tagjai a nappaliban tanakodnak. Mindannyiukat megviselték a történtek. Edward a kanapén ül, és még mindig nem szól semmit, meg sem mozdul. Alice próbál üzeneteket küldeni neki gondolatban, de még azokra sem reagál. A szemei előtt a múlt emlékei pörögnek. Ez az állapot órákig tart nála.
Egészen addig, amíg Isabella fel nem ébred, és meg nem ijed, hogy hová lett az öccse, akit szintén Edwardnak neveztek el Bella kérésére, és a testvére nevét kiabálva rohan le a lépcsőkön. Edward most először hallja Isabella szájából a saját nevét (még ha nem is neki szólt éppen), és ez felrázza a sokkból. A lány szájából a neve pont úgy hangzik, mint Bella szájából. Pár percig figyeli a lányt, és dühös lesz rá. Gyűlöli őt, amiért feltépte a sebeit. Amiért annyira hasonlít Bellára. És azért is, mert Forksba jött.
Hirtelen a bénultságból átvált őrjöngésbe. Olyan hatalmas fájdalmat érez, hogy nem bírja tovább nézni a lányt, kirohan az erdőbe, ahol a fájdalmát úgy vezeti le, hogy törni-zúzni kezd. Emmett, Alice és később csatlakozik hozzájuk Jasper is, lenyugtatják végül. Ez köszönhető Jasper képességének. Miután megszabadult a feszültségtől nagyjából, jön a családi gyűlés, hogy mihez kezdjenek Isabelláékkal.
A gyűlésen még mindig tele van fájdalommal és gyűlölettel, bár most már inkább magát gyűlöli, azért, amiért Isabellát hibáztatja mindenért. Tudja, hogy a lány nem tehet semmiről, hogy sokat szenvedett, és most szüksége van a segítségükre, de egyszerűen fáj ránéznie is. Elhatározza, hogy távolságot tart tőle. Ezért viselkedik hidegen a megbeszélésen.
A megbeszélés után Edward egyedül átgondolja a történteket. Eldönti, hogy mindenképpen muszáj megvédenie Bella vérét, hiszen, ha az unokái meghalnak, akkor semmi sem marad ezen a világon Bella után. A fejében megfordul egy kósza gondolat is. Mivel ez a gondolat még nem forr ki döntéssé, ezért Alice nem láthatja. Mivel, nem tud azzal a tudattal élni, hogy Bella már meghalt, az jut az eszébe, hogy amint lehetősége lesz rá, lehet, hogy követni fogja őt. Mint írtam, ez nem egy biztos elhatározás még, csak megfordul a fejében.
A lépcsős jelenetnél Edward Emmetthez indul, hogy elhívja vadászni estére, mivel már jó ideje nem evett, ezért is feketék a szemei. Mikor meglátja Isabellát a lépcső aljában, megint úgy érzi, mintha gyomron vágták volna. Feszült lesz, nemcsak az éhségtől, de az őt marcangoló fájdalomtól is. Viszont, ha már elhatározta, hogy megvédi Bella vérét, megbántani sem akarja, főleg azok után, hogy megtudta, mi történt nemrég a szüleivel, és mennyit kellett rettegnie és szenvednie. Hátrébb áll, hogy elengedje őt maga mellett, de lehunyja a szemeit, mert fáj a látványa. Mikor Isabella elhalad mellette, megérzi az illatát, aminek az aromája nagyon hasonló Belláéhoz. Kívánja a vérét. Felnéz Isabellára, és megint elönti a gyűlölet. Úgy érzi, hogy ezt a lányt csak azért teremtették, hogy őt megbüntessék minden rosszért, amit valaha elkövetett.
A gyűlöletének tetőpontja az, mikor meghallja, hogy Isabella az ő altatóját játssza a zongorán. Elborul az agya. Nem lenne képes bántani Bella unokáját, de valami eltörik benne hirtelen. Rá akar ijeszteni, azt akarja, hogy féljen tőle. Aztán Alice és Jasper leállítják.
Edward elmegy Emmettel vadászni, és kiéli az összes dühét közben, valamint jól is lakik. Ezután lenyugodva rájön, hogy igazságtalan volt Isabellával, és valószínűleg halálra rémisztette. Furdalni kezdi megint a lelkiismeret, ezért mikor visszaér a házhoz, felkeresi Isabellát a „szobájában”. Egy ideig figyeli a lányt, gondolatban összehasonlítja Bellával. Ez fájdalmat okoz neki, de furcsa mód örömet is, mert sosem hitte volna, hogy látja még valaha a szerelmét – legalább is, képletesen.
Mikor Isabella észreveszi az ajtóban, bemegy, és amilyen gyorsan csak tud, bocsánatot kér tőle. Közben újabb jellemvonásbeli hasonlóságokat vesz észre Bella és az unokája között. „- Nem ijedtem meg!” – mondja Isabella Edwardnak. Pont, mint Bella, ő is utálja kimutatni a gyengeségeit, és próbál bátornak és erősnek látszani. Edward arcán végigfut a mosoly, aztán előjön belőle a kíváncsiság: Vajon, miben hasonlíthat még a lány az ő Bellájára? Mennyi maradt meg Bellából ezen a világon a halála után? Fürkészni kezdi Isabellát, keresi a hasonló vonásokat. Mikor Isabella megállítja az ajtóban, és bocsánatot kér az eljátszott dalért, Edwardban megint csak feltámad a lelkiismeret. A lány, aki alig ismeri őt, és akivel eddig csak mogorván és durván bánt, törődik az ő érzéseivel.
Másnap a lány megbetegszik, Edward nem akar a közelébe menni, de hogy könnyítsen a lelkiismeretén, segít Alice-nek levest főzni. Este Carlisle ügyeletes a kórházban, így mikor Isabella belázasodik, logikus, hogy Edward az, aki megvizsgálja, hiszen már háromszor elvégezte az orvosi egyetemet (2x az igazi Bella előtt, 1x a szakításuk után). Edward még mindig nem képes kimondani a Bella nevet, ahogyan a többi Cullen sem. Isabellának hívják a lányt.
Edward látja, hogy Isabella fél az injekciótól, ezért megpróbálja megnyugtatni. Az már más kérdés, hogy az ő nyugtatása inkább izgató hatással van a lányra, de figyelemelterelésnek végül is, jó volt, amit csinált. Mikor beadja az injekciót, és kibuggyan Isabella karjából egy csepp vér, a tekintete elsötétül az illattól.
Aztán Isabellát kiütik a gyógyszerek és a láz, Edward pedig azt hiszi, hogy nem hallja őt. Csak ül az ágya mellett, hogy vigyázzon rá, és ahogy figyeli, minden egyes emlék visszatér. Felszakadnak a sebei. Már nem csak Isabellát látja az ágyon fekve, hanem meglátja benne az ő Belláját is. Mivel ez fáj neki, megpróbál különbségeket felfedezni. Végigsimít a haján, ami más színű, megérinti a homlokát, hogy a bőre vajon milyen tapintású, az ujjai a halántékára simulnak, ahol a láz hatására lüktet egy pici ér, hallgatja a szíve zenéjét. Úgy érzi, belehal a fájdalomba, mégis valamiféle számára is érthetetlen izgatottság önti el.
Beszélni kezd Isabellához, abban a hitben, a lány annyira nincs magánál, hogy másnapra úgyis elfelejti az egészet. Kiönti a szívét. Nem gondolja át, hogy mit mond, csak ömlenek belőle a fájdalom szavai. Másnak nem mondhatja el őket, mert a családját nem akarja felzaklatni, és most itt az alkalom, hogy könnyítsen a lelkén következmények nélkül.
Beszívja a lány vérének az illatát is, az is hasonló Belláéhoz. Majdnem ugyanúgy kívánja a vérét, mint Belláét. Rájön, hogy annyi mindent örökölt Isabella a nagyanyjától, hogy nem hagyhatja, hogy bármi baja essen. Bella már halott, de Isabellában ott van még mindig. Ekkor határozza el véglegesen, hogy bármit megtesz a lányért. Vigyázni fog rá, többé nem bántja meg, és elviseli a közelségét, bármennyire is fáj ez neki. Ő megérdemli a szenvedést mindazért a rosszért, amit egész életében elkövetett, de Isabella ártatlan és tiszta. Edward még örül is neki, hogy szenvedhet, mert úgy érzi, hogy ezzel valamiféle bűnbánatot gyakorolhat azért, hogy képes volt elhagyni Bellát. Most megfizethet mindenért. Úgy hiszi, megérdemli, mert egy szörnyeteg, akinek nem jár kegyelem.
Edward ezek után szégyelli a gyengeségét. Szégyelli, hogy ennyire képes volt megnyílni Isabella előtt, még ha a lány nem is emlékezhet erre. Napokig nem megy meglátogatni Isabellát, legalább is, a lány úgy hiszi… De Edward éjszakánként igenis bemegy hozzá. Kínozza magát a látványával. Edwardban mindig is volt egyfajta mazoista, önkínzó hajlam. Mivel lélektelen szörnyetegnek hiszi magát, ezért úgy érzi, megérdemel minden szenvedést, és direkt gyötri magát.
Miközben figyeli esténként Isabellát, rájön, hogy vannak különbségek is közte és Bella között. Például Isabella nem beszél álmában.
Aztán hazajön Jasper és Emmett, és hozzák a híreket arról, hogy mit tudtak meg a gyilkosságról és Isabelláról. Egyik Cullen sem hiszi igazán, hogy Isabella tényleg megölte volna a szüleit (még Rosalie sem), de Jasper által tudják, hogy valamit titkol. Edwardot majd megöli a kíváncsiság, hogy mi lehet az a szörnyűség, amit Isabella nem mer elmondani. Idegesíti, hogy nem tud olvasni az ő gondolataiban sem. Még valami, amit örökölt a nagyanyjától…
Mikor Isabella kiborul, ő megy utána, mivel a többiek Jaspert istápolják, Esme és Rosalie pedig a kis Edwardra vigyáz. Nem állítja meg Isabellát, hagyja, hadd adja ki magából a fájdalmat. Messziről figyeli és követi, hogy ha bajba kerülne, ott legyen mellette. Ha lenne szíve, akkor megszakadna a látványtól. Isabella szörnyen szenved. Annyi fájdalom és félelem van benne, hogy Edwardból automatikusan előjön a védelmező ösztön. Nem bírja elviselni, hogy a lány szenved.
Annyira elelmélkedik ezen, hogy későn veszi észre, Isabella a határ közelébe ért. Rákiált, majd mikor látja, hogy a lány nincs magánál, ösztönösen ráveti magát. Utána megijed, hogy valami sérülést okozott Isabellának. Mintha visszament volna az időben, és újra átélné azt, ahogy Bellát lökte el az autó útjából. Hirtelen Bellát látja a lányban, ezért is szólítja a becenevén. Aztán, mikor pár pillanat múlva magához tér, zavarttá válik. Utoljára Bellához volt ilyen testi közelségben, és mivel bárhogy is nézzük, férfi, a teste élvezi Isabella teste melegét és puhaságát. A benne lévő vámpír pedig kívánja a vérét – bár ez itt most másodlagos.
Megpróbálja elterelni a figyelmét erről. Mintha meg sem történt volna. Védelmezően átadja a kabátját Isabellának, aztán váltanak pár semmitmondó szót. Mikor Edward felnevet, Isabella szívverése felgyorsul. Edward természetesen hallja ezt, és elkomorul. Azon elmélkedik, hogy Bella szívverése is mindig gyorsabbá vált, ha nevetni hallotta, de biztos benne, hogy az ok nem ugyanaz. Azon jár az agya, hogy Isabella reakciói mit jelenthetnek.
Visszaérnek a házba, Isabella lefekszik aludni, és mint mindig, Edward most is bemegy hozzá. De Isabella most nem alszik nyugodtan. Csapkodni kezd, kiabálni, sírni. Edward megijed, és felébreszti. Közben Alice-ék is megérkeznek, és Edward tudja, hogy Alice nem hagyja békén majd a kérdéseivel, mit is keresett a szobában éjnek idején, de jelenleg nem érdekli semmi más, csak hogy Isabellát megnyugtassa. Elküldi Alice-éket, és ő marad Isabellával. Ezzel még inkább gyanakvóvá teszi Alice-t, de most ez sem zavarja.
Próbálja megnyugtatni Isabellát. Kedves vele, elmeséli a quileute-ek és a vámpírok egyezségének a történetét. Azt akarja, hogy elfelejtkezzen a rémálmáról, megpróbálja elterelni róla a figyelmét. Aztán Isabella felteszi a kérdést, hogy miért ment volna át érte a határon, ha mégis átlépi, Edward azt feleli, hogy Bella miatt, de… Maga sem biztos benne, hogy ez a teljes igazság. Összezavarodott. Évtizedek óta semmi mást nem érzett, csak és kizárólag fájdalmat, és most megint vannak más érzések is benne. Nem feltétlenül szerelem még, csak hogy egy embert meg akar védeni, hogy érdekli őt.
Mikor Isabella hozzáér, a teste megint reagál rá. Megijed, megzavarodik. Muszáj eltávolodnia a lánytól, hogy átgondoljon mindent. Magára hagyja, és beküldi hozzá Esmét, hogy azért biztonságban tudja.
A lépcsős jelenet, azt hiszem, megint csak egyértelmű. Edward látja, hogy Isabella bénázik a lépcsőn, és automatikusan elkapja. Aztán a közelsége megint csak beindítja a teljesen természetes férfireakciókat nála. Éééés, folytatása következik a többi fejezettel párhuzamosan… Már, ha majd érdekel még valakit. :)
2009. március 1., vasárnap
Twilight pasik és babák
Ha már tegnap is a gyerkőcökről volt szó, és a ficem utolsó fejezetében is azt fejtegettem, hogy milyen édes egy erős pasi a karjaiban egy babával, lássunk néhány képet, amitől remélem, hogy minden kedves női oldallátogatóm szíve hevesebben kezd dobogni. :)

Hmmm... A szeme pont olyan, mint... Jacob Black, megöllek!

Ha a Volturi nem tiltaná a gyermekek gyilkolását, most megharapnálak!

Cupp...

Ó, egy zabálni való cukorfalat!

Mosolyt kérek! :)

Hmmm... A szeme pont olyan, mint... Jacob Black, megöllek!

Ha a Volturi nem tiltaná a gyermekek gyilkolását, most megharapnálak!

Cupp...

Ó, egy zabálni való cukorfalat!

Mosolyt kérek! :)
Renesmee szavazás
BREAKING DAWN SPOILER!!!
Nézelődtem a neten, hogy vajon a rajongók szerint hogyan is nézhet ki Edward és Bella kislánya, Renesmee... Találtam pár nagyon édes és nagyon találó képet. :) Ti pedig a kommenteknél írjátok meg, hogy szerintetek melyik lányka illik a leginkább Renesmee karakteréhez! :) Szavazásra fel! :)

1. Ez egy kicsit Photoshoppal manipulált kép, de a gyerkőc aranyos rajta. :)

2. Szép kislány, és ha jól látom, akkor zöldek a szemei, mint Edwardé volt, mielőtt vámpír lett volna. Jól látom? Néha kicsit vak vagyok... :D

3. Olyan kis szomorúnak látszik... Vagy csak nekem tűnik úgy?


6. Jaj, istenem! Ez az a kép, ami előtt órákig olvadozni tudnék. :D

7. Ő is cuki, olyan kis kedves arca van. :) Vajon min elmélkedhet?

8. Simán el tudom képzelni Renesmée-nek. :) Hát ti?
Nézelődtem a neten, hogy vajon a rajongók szerint hogyan is nézhet ki Edward és Bella kislánya, Renesmee... Találtam pár nagyon édes és nagyon találó képet. :) Ti pedig a kommenteknél írjátok meg, hogy szerintetek melyik lányka illik a leginkább Renesmee karakteréhez! :) Szavazásra fel! :)

1. Ez egy kicsit Photoshoppal manipulált kép, de a gyerkőc aranyos rajta. :)

2. Szép kislány, és ha jól látom, akkor zöldek a szemei, mint Edwardé volt, mielőtt vámpír lett volna. Jól látom? Néha kicsit vak vagyok... :D

3. Olyan kis szomorúnak látszik... Vagy csak nekem tűnik úgy?
4. Renesmee nagyobb korában...

5. Kis totyogós. :)

6. Jaj, istenem! Ez az a kép, ami előtt órákig olvadozni tudnék. :D

7. Ő is cuki, olyan kis kedves arca van. :) Vajon min elmélkedhet?

8. Simán el tudom képzelni Renesmée-nek. :) Hát ti?
9. Nekem ez tetszett a legjobban. Edwardtől örökölte a haját és a bőrét, Bellától pedig a barna szemeket és az arcpírt. :) Szerintem, nagyon édes! :)
Várom a szavazatokat! :)
Nem sokára felkerül az oldalra az Edward elemzésem is, amit megígértem már egy pár embernek... Szóval, már csak egy kicsit kell várni rá. Köszönöm a türelmet! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

